Na, ezek után kitaláljátok mit csináltam? Igen, bizony bizony. Sütöttem, méghozzá nem is egy, hanem rögtön három féle sütit. Az ok persze nagyon egyszerű: holnap vendégeink lesznek, és nem akartam, hogy anyának egyedül kelljen egész nap a konyhában robotolnia, ezért mondtam neki, hogy az édességet rám bízhatja. Persze ő is végig ott volt – húst sütött meg előkészített pár dolgot- és őrködött fölöttem, vagy inkább talán a sütő és a konyha épsége fölött.:)
Az azért hozzátartozik az igazsághoz, hogy habár nem vagyok tapasztalt konyhaművész, imádok főzőműsorokat nézni. A kedvencem Nigella, aki isteni dolgokat készít, amikről közben úgy beszél, mintha valódi mennyei manna volna, és rengeteg olyan tippet ad, amit én laikus is fel tudok használni. Sőt még néha olyan ételekhez is meghozza a kedvem, amiket egyébként talán soha nem kóstoltam volna meg. Szóval a sok főzőműsornak hála, az évek során elég jól kikupálódtam, így jó pár dolgot tudok elméletben, s csak apró, tapasztalatbeli segítségre van szükségem.
Az igazi gasztomágusokkal ellentétben nekem mondjuk nincs türelmem rendszeresen pepecselni a konyhában, attól meg egyenesen kiver a víz, ha arra gondolok, hogy egy hosszú fárasztó nap után neki kellene állnom főzni. Mégis, olykor-olykor egész jó móka tud lenni.
S a nagy habkevergetés közepett egy fontos dologra is rájöttem. A kedvencem az egészben az a rész, mikor a piskóta krémjébe bele kell keverni a felvert tojásfehérje habját. Minden egyből simává és könnyen kezelhetővé válik, szinte már tökéletessé.
***
Most gyorsan visszaolvastam az eddig írtakat, s azt hiszem jobb, ha mára abbahagyom, mert kezdek hülyeségeket írni. Tökéletes habkeverés? Nagyon pihent agyú állapotban vagyok, azt hiszem.
Mára ennyi...
zene: The Cure- Lullaby
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése