De hát nem lehetek ennyire pesszimista! Úgyhogy még ha lassan is, de megpróbálok készülődni az ünnepekre: egyrészt megkreálom végre az adventi koszorút, amin vasárnap már a második gyertya meggyújtása esedékes, másrészt pedig ünnepi képeket, mondókákat, történeteket gyűjtögetek és meg is osztom veletek. Viszont nem esem abba a hibába, hogy bármit is megígérnék, ezért majd jönnek, ha jönnek. Most ez van. Átok a vizsgaidőszakra! Legyen már február!
ui.:ráadásul most, hogy bár talán csak ideiglenesen, de dúl nálam a sütési láz, a héten -gondoltam naivan- összedobok egy fincsi házi vajkaramellát. Na hát, nem is tudom, érdemes-e említeni az eredményt. Az egyik alkalommal nagyon fura ízűre sikeredett, másodszor pedig úgy odaégettem, hogy vágni lehetett a füstöt a konyhában. Rám fér még a gyakorlás. De erről azt hiszem később még bővebben beszámolok.
5 megjegyzés:
Ha gondolod, van egy tuti házi karamellareceptünk, szívesen elküldöm ;).
Ó, igen igen, az nagyszerű lenne!:) Most már azért sem nyugszom, addig nem nem adom fel, míg valahogy sikerül elkészíteni. Egy kis karamell nem foghat ki rajtam.:D:D
Úgy látom a mostani hét a sütikatasztrófák hete :D Én is sütöttem és teljesen elrontottam. Az egész repült a kukába...
Na az ám a méreg! Én is szerencsétlenkedem a konyhában, a második adag karamell után még akartam csinálni fincsi fahéjas pirítóst, aminek nemrég akadtam rá a receptjére, de addig már olyan dühös voltam -főleg magamra, meg a bénaságomra-, hogy elnapoltam a dolgot jövő hétre.:D
Mit sütöttél????:)
Browniest csináltam, illetve szerettem volna csinálni... Csak sütőpor helyett kivételesen szódabikarbónát tettem bele és elég régi volt már a szóda ezért nem állt össze a tészta rendesen, ráadásul össze is esett. Bosszúból, amiért elrontottam, holnap palacsintát fogok sütni.:D
Megjegyzés küldése