A múlt héten a gyakorlat annyira lekötötte minden figyelmem és időm, hogy sajna elmaradt az olvasás 7 hetére szánt írásom, de az ehetivel még épp időben vagyok, úgyhogy hajrá.Mi alapján értékelek egy könyvet?
Ahhoz, hogy szeressek egy könyvet, az első és legfontosabb feltétel, hogy valamit érezzek a szereplői iránt. Lehet az pozitív vagy akár negatív érzés is, a hangsúly azon van, hogy bevonódjak a történetbe. Valahogyan szolgáltassanak okot arra, hogy érdekeljen a további sorsuk. Ezek mellett természetesen fontos a történet is, és nem utolsó sorban a regény hangulata, atmoszférája. Előfordulhat olyan eset is, mikor elég a kedvelhető szereplők megléte és a stílus a könyv iránti rajongásomhoz, melyre legjobb példaként Maggie Stiefvater trilógiáját, vagy épp a Leány gyöngy fülbevalóvalt tudnám felhozni. Egyik regény sem arról ismert, hogy őrült izgalommal teli szituációkkal lennének telitűzdelve, mégis a főszereplők és az atmoszféra már az első oldalakon elkap, s a végéig nem is ereszt. Olyan is előfordulhat, mikor a stílus (irodalmi) hiányosságai ellenére tetszik meg valami. Ami először eszembe jut erre példaként pedig nem más, mint Susan Elizabeth Phillips, aki a lüke-vicces-romantikus sztoriaival mindig kihúz a nehezebb időszakokból és jókedvre derít.
Végül is ezek szerint nagyon út tűnik, az egyetlen, amit nem szívlelek, az a jellegzetes karakterek hiánya. Ha nincs egy könyvben legalább egy szereplő, akinek a bőrébe tudok bújni, ott fuccsolt be a sztori.
Mi alapján választom ki a következő olvasmányomat?
Úgy szeretném most azt mondani, hogy a precizitásom és az összeszedettségem irányítja a választást, hogy egy gondosan kidolgozott lista alapján haladok, és soha nem kell törnöm a fejem és rágódni azon, mit is olvassak legközelebb. De mit áltassam magam?! Sem precíz, sem összeszedett nem vagyok – ha valaki esetleg még nem jött volna rá -, melynek köszönhetően egyetlen mozgatórugóm van, mégpedig a hangulatom.
Mostanában feljelentkeztem a molyon pár eseményre, melyek azért valamennyire diktálják az ütemet, de még az elején megfogadtam, tényleg csak addig veszek részt rajtuk, míg megvan a kedv. Kötelezően nem olvasok.
Miért olvasok könyves blogokat és kiket is pontosan? Hatás?
Az ok egyszerű: remek olvasmány ötleteket lehet begyűjteni mások blogjain. Nyilván hatással vannak rám valamennyire, hisz ha nem érdekelne a mondandójuk, feléjük sem néznék. Manapság egyre több könyves blog jön létre, s a nagy tömegben az ember már azt sem tudja hová kapjon, kinek higgyen, mit vegyen legközelebb a kezébe. Úgyhogy a kedvenceimen kívül azért én már ritkán próbálkozom újakkal, s ha mégis, kizárólag akkor, ha hasonló az ízlésünk.
A legelső blogra nagyon egyszerűen akadtam rá: könyvklubot kerestem a környékünkön, de mivel errefelé olyan nem létezik (még a könyvtárban is megkérdeztem biztos-e, és szégyen szemre ez a helyzet), a gugli nem mást dobott ki elsőre, mint az OKK-t. Persze egyből megtetszett a dolog, el voltam hűlve a rengeteg könyves véleménytől és az olyan kötetektől, melyekről korábban még csak nem is hallottam. Akkoriban még ha jól emlékszem Amadea blogján működött a dolog, s jó ideig naponta figyelgettem, mikor érkezik új bejegyzés.:D Idővel persze kitapasztaltam kik azok, akikkel egyet értek az olvasmányok terén ,s közben lassan egyre több blogot ismertem meg.
Aztán mikor végre én is összeszedtem a bátorságom, hogy billentyűzetet ragadjak, jött még egy előny is a blogolással: olyan embereket ismerhettem meg, még ha csak virtuálisan is, akikkel egyből egy hullámhosszon voltunk a közös érdeklődés és a könyves élményeknek köszönhetően. Ők az én kedvenceim. Andiamo, akivel igaz, hogy az ízlésünk jobban el sem térhetne, de a betűk iránti lelkesedésünk közös. Mónika, akinek a véleményére mindig figyelek, mert sok a kapcsolódási pontunk. És a végére hagytam Nancyt, akivel talán a legtöbb hasonlóság van az ízlésünkben, kezdve a Vámpírakadémiával :P, a jó zenéken át a szuper ifjúságiakig, melyekről olyan jókat ír, rendszeresen fel is csigáz.
A sorból azért nem maradhat ki Niki sem, és Diamant sem, és Norin, akiket szintén szívesen olvasok, és akkor még ott van Zenka is, akinek a posztjain olyan jókat szoktam derülni, és, és, és . Vannak még páran, itt a linkfalon érdemes megnézni őket.
ezt hallgatom: Razorlight - Wire to wire
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése